Hogyan kezeljük a városi háztartási szennyvíztisztító telepek iszapját?

A politika értelmezése

"Műszaki előírások az iszap kezelésére és ártalmatlanítására a városi szennyvíztisztító telepeken"

július 27

"Műszaki előírások az iszap kezelésére és ártalmatlanítására a városi szennyvíztisztító telepeken"

Formálisan végrehajtva
Ez a szabvány meghatározza az iszap kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozó intézkedéseket a városi szennyvíztisztító telepeken, és a különböző régióknak megfelelő ártalmatlanítási módszereket javasol. Tisztázza az iszapártalmatlanítási folyamat szennyezésszabályozási követelményeit, műszaki támogatást nyújt a városi szennyvíztisztító telepeken az iszap szennyezés-szabályozásához és erőforrás-hasznosításához. Nézzük a részletes értelmezést.
Mi a szabvány bevezetésének háttere, jelentősége?

A települési szennyvíztisztító telepeken lévő iszap a települési szennyvíz tisztítása során keletkező, eltérő víztartalmú félszilárd vagy szilárd anyagokra vonatkozik, kivéve a szitamaradékokat, a söpredéket és a szemcsekamrákban lévő szemcsét, és a szennyvíztisztító telepek elkerülhetetlen terméke. Az iszap szerves anyagot, nitrogént, foszfort, káliumot és különféle potenciális hasznosulási értékű nyomelemeket tartalmaz. Ezen kívül olyan kórokozó anyagokat is tartalmaz, mint a parazitatojások és kórokozó mikroorganizmusok, nehézfémeket, például réz, ólom és króm, valamint nehezen lebomló toxikus és káros anyagokat, például poliklórozott bifenileket és policiklusos aromás szénhidrogéneket. Ha nem megfelelően ártalmatlanítják, könnyen másodlagos szennyezést okozhat. Mivel hosszú távon a szennyvízkezelésre helyezték a hangsúlyt, az iszapkezelésre és ártalmatlanításra pedig kevesebb hangsúlyt fektettek, az iszapártalmatlanítási technológia elmaradt.

Tartományunkban az iszapártalmatlanítási módok közé tartozik a hulladéklerakás, a földhasznosítás, az építőanyag-hasznosítás és az égetés, de jelenleg is a hulladéklerakás a fő módszer, és az erőforrások kihasználtsága alacsony. Az iszap tisztázatlan tulajdonságai és az ártalmatlanítás utáni ökológiai környezetre gyakorolt ​​nem egyértelmű hatása miatt tartományunkban a városi szennyvíztisztító telepek iszapártalmatlanítási módszerei nem relevánsak. Bár az ország egymást követően számos irányelvet és szabványt bocsátott ki az iszapkezelésre és ártalmatlanításra vonatkozóan, ezek a korai kibocsátás jellemzői, a regionális különbségek figyelmen kívül hagyása és a helytállóság hiánya. Tartományunk egyes városai vagy megyéi esetében az iszapártalmatlanítási módszer még nem ismert, így az iszapártalmatlanítás jelenlegi szakasza a városi szennyvíztisztító telepek egészséges fejlődését korlátozó fontos szűk keresztmetszetgé válik. Az iszapártalmatlanítási probléma megoldása küszöbön áll.

Az Észak-Shanxi, Guanzhong és Dél-Shaanxi régiók számára megfelelő iszapkezelési és ártalmatlanítási szabványok hiányára a Tartományi Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium megfogalmazta a "Technikai előírások a települési szennyvíztisztító telepek iszapkezelésére és elhelyezésére". A szabvány végrehajtása javítja tartományunkban az iszapkezelés és -ártalmatlanítás szabványosítási szintjét a tervezés, az üzemeltetés és a karbantartás, valamint a kezelés tekintetében, elősegíti a városi szennyvíztisztító ipar egészséges és jóindulatú fejlődését, valamint előmozdítja az ökológiai védelmet - Tartományunkban a Sárga-folyó medencéjének minőségi fejlesztése, valamint a Dél-észak vízelterelési projekt Középső útvonala vízforrás-védelmi területének vízminőség-biztonsága.

Milyen körre vonatkozik a szabvány?

Alkalmazható a városi szennyvíztisztító telepek iszapkezelésének és elhelyezésének tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére, kezelésére, befejezési átvételére és környezeti hatásvizsgálatára.

Nem alkalmazható különféle típusú ipari iszapokra.

Mit ír elő a szabvány?

Először is szabványosítja az ötféle iszapkezelés és a városi szennyvíztisztító telepeken történő elhelyezés négy típusának műszaki követelményeit;

Másodszor, a különböző régiók számára javasolt iszapártalmatlanítási módszereket javasol;

Harmadszor, tisztázza az iszapkezelés és ártalmatlanítás során az üzemi környezeti követelményeket és a szennyezőanyag-kibocsátási előírásokat.

Melyek a javasolt iszapártalmatlanítási módszerek tartományunk különböző régióiban?

Guanzhong régió: Xi'anban az iszap ártalmatlanításának javasolt sorrendje az égetés vagy az építőanyag-hasznosítás, a földhasználat és a hulladéklerakás. Az iszapártalmatlanítás javasolt sorrendje Baoji Cityben, Tongchuan Cityben, Weinan Cityben, Yangling Agricultural High-tech Industrial Demonstration Zone-ban és Hancheng Cityben a földhasználat vagy az építőanyag-hasznosítás, az égetés és a hulladéklerakás. Az iszapártalmatlanítás javasolt sorrendje Xianyang városában: égetés vagy földhasználat, építőanyag-hasznosítás és hulladéklerakás.

Észak-Shaanxi: Az iszap elhelyezésének javasolt sorrendje a földhasználat, az építőanyag hasznosítás, az égetés és a hulladéklerakás.

Dél-Shanxi: Az iszap elhelyezésének javasolt sorrendje a földhasználat, az égetés, az építőanyag hasznosítás és a hulladéklerakás.

Milyen elveket kell követni az iszapártalmatlanítási módok kiválasztásakor? Milyen dolgokra kell figyelni?

Az iszapártalmatlanítási módszerek kiválasztásánál három elvet kell követni:

Először is követni kell az "erőforrás-felhasználás és égetés mint fő, a hulladéklerakó mint segéd" elvét, és átfogóan mérlegelni kell az iszapkibocsátást, az iszapjellemzőket, a földrajzi elhelyezkedést, az iszapszállítást, a környezeti feltételeket és a gazdasági-társadalmi fejlettségi szintet. ésszerűen válassza ki az ártalmatlanítási módot.

Másodszor, az iszapártalmatlanításnak meg kell felelnie a regionális iszapkezelési és -ártalmatlanítási tervnek, kombinálva a helyi valósággal, és össze kell hangolnia a vonatkozó tervekkel, például a környezeti higiéniával és a földhasználattal.

Harmadszor, az iszapártalmatlanítási módszer szerint ki kell választani a megfelelő iszapkezelési technológiát. Például az iszap földhasználattal történő elhelyezésekor célszerű az anaerob rothasztást, aerob fermentációt és egyéb kezelési technológiákat választani; égetéssel történő ártalmatlanításnál célszerű termikus szárítási és egyéb kezelési technológiákat választani; építőanyag-hasznosítással történő ártalmatlanításkor termikus szárítás és mészstabilizáló és egyéb kezelési technológiákat célszerű választani; hulladéklerakásnál célszerű koncentrált dehidratálást, termikus szárítást, mészstabilizálást és egyéb kezelési technológiákat választani.

A vonatkozó óvintézkedések öt szempontot foglalnak magukban:

Először is, ha az iszaphely közelében szikes-lúgos földek, elsivatagosodott területek és felhagyott bányák találhatók, tanácsos földhasználati módszereket alkalmazni, például talajmentesítést és talajjavítást.

Másodszor, ha az iszaptelep közelében hőerőmű vagy hulladékégető üzem található, az égetést kell elfogadni.

Harmadszor, ha az iszaptelep közelében cementgyár vagy téglagyár található, építőanyagokat kell használni.

Negyedszer, ha az iszaptelep közelében egészségügyi hulladéklerakó található, azt hulladéklerakó-takaró talajadalékként kell használni.

Ötödször, amikor az iszaptelepen szűkösek a földkészletek, elégetést vagy építőanyagokat kell alkalmazni.

Melyek az iszap földhasználatának konkrét módjai ebben a szabványban? Milyen ellenőrzéseket kell végezni az iszapon és a kijuttatási helyen az iszap földhasználat előtt és után?

Az iszap földhasználatának módjai ebben a szabványban magukban foglalják a tereprendezést, az erdőterület-használatot, a talajmentesítést és a talajjavítást.

Az iszapos földhasználat előtt az iszapártalmatlanító egységnek ellenőriznie kell az iszapban lévő szennyező anyagokat. Minél nagyobb az alkalmazás mennyisége, annál nagyobb a megfigyelési gyakoriság. Ugyanakkor figyelemmel kell kísérni a különböző szennyezőanyag-mutatók háttérértékeit a kijuttatási hely talajában és talajvízében.

Az iszaptelepítést követően az iszapfelhordó egységnek rendszeresen ellenőriznie kell a talajt és a talajvizet az iszap kijuttatása után, valamint figyelnie kell a növények növekedését.

A megfigyelési és megfigyelési jegyzőkönyveket több mint 5 évig meg kell őrizni.

Szükséges-e az iszapot előkezelni az anaerob rothasztás előtt?

Jelenleg az anaerob rothasztás az egyik általánosan használt iszapkezelési módszer a városi szennyvíztisztító telepeken. Az anaerob lebontási folyamat alapvetően négy szakaszból áll: hidrolízis, savanyítás, ecetsav és metántermelés. Mivel a hidrolízis folyamatában a mikroorganizmusok által igényelt tápanyag mátrix nagy része az iszappelyhekben és a mikrobiális sejtmembránokban (falakban) található, az anaerob emésztési sebesség korlátozott, ha az extracelluláris enzimek nem érintkeznek kellőképpen a tápanyagmátrixszal. A hatékony iszap-előkezelési technológia segítségével az iszappelyhek és iszapsejtmembránok (falak) elpusztíthatók, a tápanyag mátrix felszabadulhat, és javítható az anaerob emésztés hatékonysága.

Milyen tényezőket kell figyelembe venni a központosított aerob fermentációs létesítmények építésekor?

A szállítás és a hosszú távú felhalmozódás során a kiszáradt iszapból iszap szóródhat ki, szagot bocsáthat ki stb., ami károsítja a városi környezetet és a légköri környezetet. Ezért a helyszín kiválasztásánál meg kell felelnie a helyi városépítési főtervnek, az ökológiai környezetvédelmi tervnek, a városi környezetvédelmi higiéniai szaktervnek és egyéb vonatkozó előírásoknak, és teljes körűen figyelembe kell vennie a helyi lakosság véleményét.

Ugyanakkor az iszapműveleti útvonalon az egyes láncszemek kezelési és szállítási kapacitását ésszerűen kell konfigurálni, és átfogóan mérlegelni kell a projekt kezelési térfogata és az elfogadható térfogat közötti kapcsolatot, hogy biztosítsák az iszap erjedés utáni mély lebomlását és a földhasználat biztonságának javítása.